Idén 4. alkalommal rendezi meg az

Omkamra, a Szentendrei Vajdal Lajos Stúdió és az Experiment Kft., a mostanra gyakorlattá vált szentendrei nyári művésztelepét.

Az augusztus első hetében megvalósuló program nyitott részeként,előadás és koncertsorozat
kerül  megrendezésre a szentendrei Eleven-kertben.

-------------------

Farkas Viola

Nézhető-Nézhetetlen – Szentendrei Új Média Művésztelep 2010 Augusztus 1-8

„Vannak a nézhető dolgok, amelyeket szeretettel, befogadóan néz az ember, és a másik oldalon ott vannak azok a minden humánumot nélkülöző egyebek, melyeket nem kellene nézni, mert nem érdemel figyelmet.”

Mi az, hogy nézhető, és mi az, hogy nézhetetlen? Milyen értelemben nézhetetlen? Esztétikailag? Intellektuálisan? Etikailag? Kinek nézhetetlen? Lehet, hogy ami nekem nézhetetlen, az neked nézhető? Lehet, hogy ami ma még nézhetetlen, holnap már nézhető?

Módosította-e korunk – a „nagy pénz-idő kontinuum” , a megváltozott  gazdasági-társadalmi háttér, a kereskedelmi televíziózás -  az érzékenységünket és a tűrőképességünket a nézhetetlennel kapcsolatban?

A technikai művészetek, az információk felgyorsult áramlása, az audiovizuális „üzenetek” mind arra késztetnek minket, hogy újra kell gondolnunk, és értékelnünk a nézhetővel és a nézhetetlennel kapcsolatos tapasztalatainkat.

Van ami azért nézhetetlen, mert nem valósult meg, tehát láthatatlan?

A meg nem valósulni akaró, mely ugyan létezik valahol, valakiben, de valamilyen megfontolásból nem szeretné önmaga realizálását, tehát egyszerűen nézhetetlen lesz egyszer és mindenkorra.....?

A láthatatlan rejteget valamit?

Ma, amikor már nincsenek „elveszett pillanatok”, mert minden megörökített, a film a sosem látottat is láttatja, nincs lényeges, és nincs epizódértékű. Nem most kellene reflektálnunk a legsürgősebben, és a leginkább erre a soha nem látott mennyiségű vizuális ingerre?

És nézhetetlenné, illetve láthatatlanná, illetve anyagtalanná vált a mű, az eredeti  mű eltűnésének korszakát éljük.

Az új média művészet kifejezés a 20.század második felétől terjedt el, de egyéb terminusokkal is találkozhatunk e jelenség leírására: multimédia művészet, digitális művészet, számítógépes művészet stb. A 20.század végétől a művészet egyik fő jellegzetessége, hogy újabb és újabb eszközöket és technikákat vesz birtokba, és ezeket a technikai eszközöket képzőművészeti alkotások létrehozására használja fel. Szintén az új médiumok között értjük a fotográfiát, a performanszt, vagy az installációt, de a videó művészet prioritását kell hangsúlyoznunk a művésztelep kapcsán. Soha még ennyi kép nem vett körül minket, a televízió töménytelen mennyiségű, és sebességű képet közvetít, ezzel ellentétben a videó művészet ennek  az ellenkezőjét teszi, kevés képet használ, és lassú. A videó művészet a televíziózás, és általában a tömegkultúra bírálata, és ebből adódóan a legalkalmasabb művészeti műfaj, – ha nevezhetjük önálló műfajnak – hogy a nézhetőség, és a nézhetetlenség mibenlétéről elgondolkoztasson minket.